Eseménynaptár

július 2017
H K Sze Cs P Szo V
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

A MAGYAR GEOFIZIKUSOK EGYESÜLETÉNEK

a 2000. április 7-i és a 2003. április 4-i közgyűlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetű

ALAPSZABÁLYA

2003. április 4.

 

1.§. Az egyesület neve, címe és jogi helyzete

1. Az egyesület neve: Magyar Geofizikusok Egyesülete (MGE)

Angolul: Association of Hungarian Geophysicists

Németül: Ungarische Geophysikalische Gesellschaft

Franciául: Association des Géophysiciens Hongrois

Oroszul: Οбщество венгерских геофизиков

Az egyesület székhelye: 1027 Budapest, II. Fő u. 68.

2. Az egyesület tevékenységi területe: Magyarország

3. Az egyesület pecsétje: Földgömb, közepén Eötvös-ingával, köriratban: az egyesület neve, alakulási éve (1954).

4. Az egyesület önálló jogi személy, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely szakmai egyesületként a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (továbbiakban MTESZ) tagegyesületeként az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény keretei között működik.

5. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon induló jelöltet nem állít, és nem támogat.

2.§. Az egyesület célja

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete szakmai egyesületként működő közhasznú tevékenységet folytató szervezet, amely tagjainak sorában tömöríti a geofizika különböző területein és a rokon szakmákban dolgozó szakembereket. A Magyar Geofizikusok Egyesülete tagjain kívül minden érdeklődő számára is nyitott.

2. Tagjai számára lehetőséget teremt ismereteik, tapasztalataik, eredményeik kicserélésére és ismertetésére, valamint részt vesz a tagság szakmai érdekvédelmében.

3. Együttműködik más hazai, külföldi és nemzetközi szakmai-tudományos egyesületekkel, szövetségekkel és szervezetekkel.

4. Segítséget nyújt a geofizika területén tevékenykedő, vagy azzal kapcsolatban lévő intézmények szakmai és egyéb feladatainak megoldásához.

3.§. Az egyesület tevékenysége

Az egyesület céljainak eléréséért a magyar geofizika hagyományainak szellemében a tudományos és technikai színvonal emelése, a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása érdekében, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére az egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

1. Tudományos tevékenység, kutatás keretében

a) előadásokat, ankétokat, konferenciákat, szimpóziumokat, vitaüléseket rendez;

b) folyóiratot ad ki;

c) műszaki és tudományos feladatok megoldására pályázatokat ír ki;

d) szakvéleményeket dolgoz ki, megbízásokat vállal.

2. A geofizikához kapcsolódó kulturális örökség megóvása érdekében tudományága

a) történeti dokumentumait vizsgálja, feldolgozza, megőrzi;

b) ápolja a nagy elődök emlékét és tudománytörténeti értékeit;

c) elemző tanulmányokat készít.

3. A környezetvédelem céljainak érdekében

a) előadásokat, ankétokat, konferenciákat, szimpóziumokat, vitaüléseket rendez;

b) műszaki és tudományos feladatok megoldására pályázatokat ír ki;

c) szakvéleményeket dolgoz ki, megbízásokat vállal.

4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés keretében részt vesz szakemberek képzésében és továbbképzésében, szoros kapcsolatot tartva az egyetemi szaktanszékekkel.

5. Ifjúsági érdekképviseleti tevékenység keretében kiemelt figyelmet fordít a fiatal szakemberek egyesületi és szakmai beilleszkedésére.

6. Kapcsolatot tart fenn országos és nemzetközi tudományos egyesületekkel. Az egyesület tagja lehet nemzetközi szervezeteknek. Nemzetközi szervezetekkel való együttműködése során az euroatlanti integrációt elősegítő tevékenységet fejt ki.

7. Az egyesület fenti 1–6. pontjaiban megjelölt közhasznú tevékenységéből fakadó szolgáltatásait az egyesület tagjain kívül minden érdeklődő is igénybe veheti.

8. A szakmai és egyesületi munka elismerése céljából kitüntetéseket alapít és adományoz (a kitüntetési szabályzat az alapszabály függelékét képezi), valamint alapítványokat hoz létre.

9. Az egyesület a 2. §.-ban meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében — azokat nem veszélyeztetve — vállalkozási tevékenységet is végezhet.

10. Az egyesület tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi. Az egyesület közgyűlési, elnökségi határozatait, éves beszámolójának, közhasznúsági jelentésének tömörített változatát országos terjesztésű lapjában közzéteszi. A közzététel részletes szabályait az ügyrend tartalmazza.

11. Az egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, továbbá a közhasznú működéséről, beszámolóiról szóló tájékoztatót ingyenesen terjesztett szórólappal kell nyilvánosságra hozni.

4.§. Az egyesület tagjai

1. Az egyesületnek rendes és jogi tagjai (együttesen tagjai) lehetnek.

2. Az egyesület rendes tagja lehet az a magyar és külföldi állampolgár, aki magáévá teszi az egyesület célkitűzéseit és belépési szándékát két egyesületi tag ajánlásával az elnökségnek bejelenti.

3. A rendes tag lehet: közép- és felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák tag, aktív tag, nyugdíjas tag. A tanulmányok befejezésekor, vagy nyugdíjba vonuláskor az átsorolás automatikus, amennyiben a tag továbbra is fenn kívánja tartani tagsági viszonyát, vagy kizárására okot adó esemény nem következett be.

4. Jogi tag lehet bármely intézmény, gazdálkodó szervezet, és közhasznú szervezet, amely felvételét kéri.

5. Az egyesület szerepelteti jogi tagjainak listáját kiadványaiban, rendezvényein és internet honlapján.

5.§. A tagok felvétele

1. A rendes tagok felvételét az ajánlók aláírásával ellátott belépési nyilatkozat alapján az elnökség hagyja jóvá.

2. A jogi tag felvételéről az elnökség dönt.

6.§. A tagok jogai

1. Az egyesület rendes tagjai és képviselőik útján jogi tagjai részt vehetnek az egyesület által rendezett előadásokon, konferenciákon, vitaüléseken stb.

2. A rendes tag és képviselőik útján a jogi tagok részt vehetnek szavazati joggal a közgyűléseken, és bármely tisztségre választhatók. Az egyesület tagjai a közgyűlésen egy szavazattal rendelkeznek. Valamely tisztség betöltésére megválasztott jogi tag az általa kijelölt természetes személy útján látja el a választott tisztséget.

3. Az egyesület megbízásából a rendes tagok és képviselőik útján a jogi tagok részt vehetnek nemzetközi konferenciákon, külföldi tanulmányutakon stb.

4. A jogi tag felkérheti az egyesületet szervezeténél előadások, ankétok, vitaülések megtartására, az ott dolgozók szakmai továbbképzésére, valamint tudományos problémáinak megoldásában való közreműködésre, továbbá javaslatokat és ajánlásokat tehet az egyesület részére.

5. Az egyesület tagjai (rendes és jogi tagok) — az éves tagdíjon felül — az egyesülettel kötött szerződés alapján az egyesületet egyéb módon is támogathatják (pl. adomány, tartós adomány).

6. Az egyesület lapja az egyesület tagjainak alanyi jogon jár.

7. Az egyesület tagjai bármely más hazai vagy külföldi (nemzetközi) szakmai szervezetnek is tagjai lehetnek.

8. A tag az esetlegesen törvénysértő határozatot 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

7.§. A tagsági viszonyból fakadó kötelezettségek

1. Az egyesület tagjainak az egyesületben vagy egyesülettel kapcsolatosan folytatott tevékenységükben az érvényes alapszabály és etikai kódex előírásainak megfelelően kell eljárniuk.

2. A rendes tagok évi tagsági díjat fizetnek (tárgyév március 1-ig), amelynek a mértékét a közgyűlés állapítja meg.

Az elnökség méltányossági alapon hozzájárulhat a tagdíjfizetés szüneteltetéséhez.

3. A jogi tag az egyesülettel évenként kötött kétoldalú megállapodásban meghatározott mértékű — legalább 50 000 Ft összegű — éves tagdíjat (jogi tagdíj) fizet, minden tárgyév március 31-ig.

8.§. Az egyesületi tagság megszűnése

1. A tagnak a kilépési szándékát írásban kell benyújtania az egyesület titkárságán. A nyilvántartásból való törlés az elnökség hatásköre.

2. Azt a tagot, akit/amelyet a büntető törvénykönyv elleni vétség alapján jogerősen elítélnek, vagy aki/amely súlyosan megszegi az egyesület alapszabályát és/vagy etikai kódexét, azt az elnökség által felkért bizottság véleménye alapján az elnökség jogosult kizárni.

3. Azt a tagot, aki tárgyévi tagdíjfizetési kötelezettségének határidőre nem tett eleget, az egyesület titkársága írásban szólítja fel. Amennyiben fél éven belül nem egyenlíti ki tagdíjtartozását, az elnökség határozattal törli a tagok sorából.

9.§. Az egyesület vezető testületei

1. Az egyesület vezető szervei: a) közgyűlés, b) elnökség.

2. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai és a felügyelőbizottság tagjai. Nem lehet vezető tisztségviselő az,

— akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

— aki a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9. §. (1) hatálya alatt áll.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3. Az egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről az érintetteket ajánlott tértivevényes levélben kell értesíteni, a nyilvánosságot pedig ingyenesen terjesztett szórólappal kell tájékoztatni.

4. Az egyesület vezető tisztségviselői tisztségviselésük időtartama alatt Renner János Emlékérem, Tiszteleti Tagság és egyesületi Emléklap kitüntetésben nem részesülhetnek.

10.§. A közgyűlés

1. Az egyesület legfőbb szerve az egyesület tagjaiból álló közgyűlés.

2. A közgyűlés évenként egyszer, az év elején (legkésőbb április közepéig) ülésezik. Összehívásáról az elnökség gondoskodik — a napirendet is tartalmazó — írásos meghívó kiküldésével. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesület tagjainak 50%-a+1 fő megjelent.

A közgyűlésre szóló írásos meghívóban fel kell tüntetni s határozatképtelenség miatt az eredeti napirendi pontok megtárgyalására ismételten összehívott közgyűlés idejét és helyét. A határozatképtelenség miatt elnapolt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

A közgyűlés lebonyolításának módját az egyesület ügyrendje tartalmazza.

3. A közgyűlés feladatai:

a) beszámoltatja az elnökséget az egyesület közhasznú tevékenységéről, éves működéséről és anyagi helyzetéről;

b) meghatározza az egyesület előtt álló legfontosabb feladatokat;

c) dönt az egyesület tárgyévi költségvetéséről;

d) megvitatja és jóváhagyja az egyesület alapszabályát és annak esetenkénti módosításait;

e) dönt lényeges szervezeti és működési kérdésekben;

f) dönt az egyesület lapját érintő lényeges kérdésekben;

g) elfogadja az egyesület ügyrendjét és befektetési szabályzatát, illetve azok módosításait;

h) megállapítja a rendes tagok éves tagdíját;

i) megválasztja az egyesület vezető tisztségviselői közül:

— az első alelnököt (a következő két év elnökét) kétévenként,

— az általános titkárt 3 évenként,

— a felügyelőbizottság elnökét és tagjait 3 évenként,

— lapjának, a Magyar Geofizikának a főszerkesztőjét 3 évenként,

— valamint betölti az esetlegesen megüresedett helyeket.

(A választás lebonyolítását az egyesület ügyrendje szabályozza.)

j) alapítványokat hozhat létre, megválasztja az alapítványok kuratóriumait és kitüntetéseket alapíthat;

k) dönt az egyesület belépési szándékáról más hazai vagy nemzetközi szervezetbe;

l) elfogadja a közhasznú tevékenységről készített jelentést;

m) dönt az egyesület megszűnéséről és rendelkezik a megmaradó vagyon átadásáról.

4. Az egyesület elnöke rendkívüli közgyűlést köteles összehívni a tagság 10%-ának aláírással ellátott kérelme alapján, és/vagy a felügyelőbizottság indítványa alapján, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül.

5. A közgyűlés az általa választott tisztségviselőket visszahívhatja.

6. A közgyűlésen a szavazásra jogosult jelenlévő tagok szótöbbséggel határoznak. Személyi ügyekben a szavazás titkos.

7. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül jogelőnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

8. Az egyesület közgyűlése nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv betekintésre minden érdeklődő rendelkezésére áll az egyesület titkárságán. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalást kell készíteni, amit az egyesület lapjában kell közzétenni.

10. A felügyelőbizottság tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.

11.§. Az elnökség

1. Az egyesület ügyeit két közgyűlés között az elnökség intézi, amelynek tagjai:

— az elnök és a két alelnök,

— az általános titkár,

— a szakmai titkár,

— az egyesület lapjának főszerkesztője,

— a területi csoportok elnökei.

2. Az elnökség mandátuma 3 év időtartamra szól. Ezen belül az elnökre és alelnökökre vonatkozó szabályozást a 12.§ tartalmazza.

3. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői, akik felelős személyek.

4. Az elnökség minden esetben szavazattöbbséggel határoz. Határozathozatalkor nyílt — személyi kérdésekben titkos — szavazással dönt. A határozatképességhez az elnökségi tagok legalább 2/3-os jelenléte szükséges. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül jogelőnynek a tagsági viszony alapján nyújtott cél szerinti juttatás.

5. Az elnökség évente legalább háromhavonta ülésezik. Az elnökség ülése nyilvános. Az elnökség ülésének napirendjére vonatkozó javaslatot az elnök és a titkár állítja össze. Az elnökség üléseit az elnök (akadályoztatása esetén az első alelnök) vagy megbízásából a titkár hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

Ha a felügyelőbizottság vagy az elnökségi tagok 25%-a írásban indítványozza, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül az elnökséget rendkívüli ülésre össze kell hívni.

6. Az üléseken meghívottként, tanácskozási joggal részt vesz

a) a felügyelőbizottság elnöke;

b) a tárgyalt témának megfelelően az adott bizottság képviselője;

c) valamint, akiket az elnökség meghív.

7. Az elnökség, mint vezető szerv intézi az egyesület minden fontosabb ügyét. Fő feladatai a következők:

a) az egyesületi munka szervezése és gazdálkodásának irányítása;

b) az egyesület alapszabályára, befektetési szabályzatára és ügyrendjére vonatkozó tervezet, illetve ezen szabályzatok módosításainak előkészítése;

c) az egyesület ügyrendjéhez tartozó mellékletek elfogadása;

d) az állandó és időszakos bizottságok létrehozása és vezetőinek megválasztása;

e) tagfelvételi kérelmek, kizárás és törlés elbírálása;

f) a jogi tagokkal az éves jogi tagdíj mértékére vonatkozó megállapodás, valamint az egyesület rendes és jogi tagjaival kötendő az éves tagdíjon felüli egyéb támogatásra vonatkozó megállapodás jóváhagyása;

g) kitüntetések, alapítványok létrehozásának kezdeményezése;

h) döntés kitüntetések odaítélésében;

i) az utalványozási joggal rendelkezők személyének meghatározása;

j) pályázatok kiírása.

k) a közhasznúsági jelentés elkészítése, közgyűlés elé terjesztése;

8. Az elnökség az egyesület tagjai közül választja meg a rendszeres munkát igénylő tevékenységek (nagyrendezvények, külföldi utazások, gazdasági ügyek stb.) felelőseit.

9. Két elnökségi ülés közötti esetleges sürgős döntéseket az elnök — az alelnökök és a titkár bevonásával — hozza meg. A döntésekről a következő elnökségi ülésen az elnökséget tájékoztatni kell.

10. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá, és azt az elnökség tagjainak, valamint az elnökségi ülések állandó meghívottjainak meg kell küldeni. A jegyzőkönyv betekintésre mindenkinek rendelkezésére áll az egyesület titkárságán. A hitelesített jegyzőkönyvből rövidített összefoglalást kell készíteni, amit az egyesület lapjában kell közzétenni. A rövidített összefoglalásnak tartalmaznia kell

— a napirendet,

— az előterjesztésekre hozott elnökségi döntések tartalmát.

12.§. Az egyesület elnöke és alelnökei

1. Az egyesület első számú vezető tisztségviselője az elnök, aki egy személyben képviseli az egyesületet a különböző szerveknél és intézményeknél, valamint a nemzetközi kapcsolatokban. Az elnök aláírási joga önálló a hiteles aláírási címpéldány szerint.

2. Az elnök ellenőrzi a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtását, az üléseken elnököl, utalványoz és aláír, szavazati egyenlőség esetén az ő szavazata dönt.

3. Az elnöki megbízatás két évre szól (éves közgyűléstől éves közgyűlésig) és a tisztséget automatikusan a korábban a Közgyűlés által választott első alelnök (vice president) tölti be.

4. Az elnöki mandátum után a következő két évben a volt elnök választás nélkül a második alelnök (past president) tisztséget látja el.

5. A leköszönő második alelnök legkorábban négy év múlva jelölhető (választható) újra alelnöknek.

6. Az elnököt az alelnökök helyettesíthetik.

13.a.§. Az egyesület általános titkára

1. Felelős az alapszabály és az ügyrend betartatásáért, valamint elősegíti az egyesület által hozott határozatok végrehajtását. Előzetes bejelentkezés alapján hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődők az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba betekintsenek.

2. Két elnökségi ülés között folyamatosan intézi az egyesület ügyeit, irányítja a titkárságot.

3. Az elnökség által meghatározott ügyekben döntéselőkészítő és végrehajtást ellenőrző feladatokat lát el.

4. A közgyűlés 3 évre választja, legfeljebb két ciklusra. Mandátuma letelte után legkorábban 6 év múlva jelölhető újra erre a tisztségre.

13.b.§. Az egyesület szakmai titkára

1. Irányítja, szervezi és koordinálja az egyesület szakmai tevékenységét, a szakmai bizottságok munkáját, összeállítja az éves rendezvénytervet.

2. Folyamatos kapcsolatot tart a társegyesületekkel, meghatározza a szakmai együttműködés kereteit.

3. A szakmai bizottságok jelölése alapján az elnökség 3 évre választja.

14.§. Főszerkesztő

1. Irányítja az egyesület lapjának, a Magyar Geofizikának a szerkesztését a szerkesztőbizottság és az elnökség által megadott szempontok alapján.

2. Felelős a lap szakmai tartalmáért.

3. Munkájáról az elnökségnek számol be.

4. A közgyűlés 3 évre választja.

15.§. Felügyelő bizottság

1. A felügyelő bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó egyesület felügyelő szerve. A felügyelő bizottság tagjai felelős személyek.

2. A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását.

3. A felügyelő bizottság elnökét, 2 tagját a közgyűlés választja meg 3 évi időtartamra. Működéséért közvetlenül és kizárólag a közgyűlésnek felelős. Ügyrendjét maga állapítja meg.

4. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy,

a) akire az Alapszabály 9. §. (2.) vonatkozik,

b) aki az egyesületben bármilyen más tisztséget betölt,

c) aki az egyesületben a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló egyéb jogviszonyban áll,

d) aki az egyesület cél szerinti juttatásából részesül, kivéve, ami tagként, az alapszabály szerint megilleti, illetve

e) aki az a)-d) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója vagy élettársa.

5. A felügyelő bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az egyesület alapszabály szerinti működését, közhasznú tevékenységét, valamint az alapszabályban és az egyesület ügyrendjében foglaltak betartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja.

Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, három napon belül ellenőrzési jelentésben írásban fel kell erre hívni a szabálytalanság elkövetőjének figyelmét. Az ellenőrzési jelentést a felügyelő bizottság elnöke, vagy megbízásából a felügyelő bizottság valamelyik tagja írja alá. A szabálytalanságról értesíti a titkárt és fegyelmi eljárást is javasolhat.

Súlyosabb esetben a felügyelő bizottság elnöke a bizottság többségével egyetértésben jelenti a szabálytalanságot az egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles kiadni és ezekről a felügyelő bizottság elnökét értesíteni. A felügyelő bizottság indítványozhatja az intézkedésre jogosult szerv (közgyűlés, elnökség) összehívását.

6. A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (közgyűlés, elnökség) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

7. Ha az intézkedésre jogosult szerv összehívására a felügyelő bizottság indítványa ellenére — annak megtételétől számított 30 napon belül — nem kerül sor, úgy a határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság a törvényességi felügyeletet ellátó szervet köteles haladéktalanul értesíteni.

8. A felügyelő bizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes közgyűlés előtt azonban egy ülést feltétlenül kell tartani, amelyen az egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, valamint közhasznúsági szóló, továbbá a felügyelő bizottság éves tevékenységéről szóló jelentését megvitatják és elfogadják.

Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a felügyelő bizottság jelentése, véleménye és javaslata a közgyűlés ügyrendjében meghatározott időpontig a titkárságra eljuttatható legyen.

9. A titkárság munkatársai, valamint az egyesület tisztségviselői és tagjai kötelesek a felügyelő bizottság tagjainak a kért felvilágosításokat megadni és a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.

10. A felügyelő bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásos anyagot is.

A felügyelő bizottság üléseinek határozatképességéhez a tagok 2/3-ának jelenléte szükséges. A felügyelő bizottság — személyi kérdésekben titkos —, egyszerű szótöbbséggel hozott szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

11. A felügyelő bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít.

12. A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlésen, a felügyelő bizottság elnöke pedig az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a közgyűlés csak a felügyelő bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet.

16.§. Állandó és időszakos bizottságok

1. Az egyesület folyamatos és időszakosan jelentkező feladatok ellátására, valamint a geofizika szakmai tagozódását tükröző szakterületek munkájának elősegítésére állandó, és időszakos bizottságokat működtet.

2. A felügyelő bizottság kivételével (lásd 15.§.) az állandó és időszakos bizottságok elnökeit az elnökség választja, titkárát és tagjait a bizottságok elnökeinek javaslata alapján az elnökség hagyja jóvá. Az állandó bizottságok mandátuma 3 év.

3. Nemzetközi szakmai szervezetek az egyesület keretén belül szakosztályokat hozhatnak létre, melyek működési rendjét az egyesület és az illető szervezet alapszabályából kell levezetni. Ezen szakosztályokat az elnökség ülésein, tanácskozási joggal, azok vezetői képviselik.

17.§. Területi csoportok

1. Az egyesület a tudományos és ipari központokban, amennyiben az egyesület céljával kapcsolatos ipar-, vagy tudományágban dolgozók száma ezt indokolttá teszi, területi csoportokat létesít.

2. A területi csoportok elnökét és titkárát, valamint vezetőségét 3 évre a területi csoportok tagjai választják meg.

3. A területi csoportok működését az Ügyrend szabályozza.

4. A területi csoportok rendezvényei nyilvánosak.

18.§. Ügyrend

Az egyesület testületei és titkársága részletes feladatkörét, működési rendjét és munkamódszereit, az Alapszabály által az Ügyrendbe utalt kérdéseket a közgyűlés által jóváhagyott Ügyrend szabályozza. Az Ügyrend kiegészítő mellékleteket tartalmaz, melyeket az elnökség hagy jóvá.

19.§. Titkárság

1. Az egyesület titkársága az Ügyrendnek megfelelően végzi munkáját.

2. A titkárság operatív munkáját az egyesület titkárának felügyelete mellett az ügyvezető titkár irányítja, aki felelős személy.

3. A titkárság munkájáért az egyesület titkára felelős.

4. A közgyűlés, az elnökség, valamint felügyelő bizottság határozatairól a titkárság nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat tárgyát, időpontját, a szavazásban részt vevő személyek számát, a határozathozatal módját (nyílt vagy titkos), a határozatot elfogadó, ellenző és/vagy tartózkodó személyek számát.

5. A titkárság — előzetes bejelentkezés és a titkár hozzájárulása alapján — biztosítja az érdeklődőknek az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést.

20.§. Az egyesület gazdálkodása

1. Az egyesület önálló vagyonnal rendelkezik.

2. Az egyesület a társadalmi szervezetekre, valamint a közhasznú szervezetekre érvényes szabályok szerint gazdálkodik.

3. Az egyesület kizárólag közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytathat.

4. Az egyesület éves pénzügyi terv alapján gazdálkodik összhangban a hatályos jogszabályokkal.

5. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabály 2. §-ában meghatározott célok elérésére, illetve a 3. § szerinti közhasznú tevékenységekre kell fordítania.

6. Az egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel.

21.§. Záró rendelkezések

1. Az egyesület tevékenysége felett — az egyesületi törvény előírásai szerint — a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

2. Az egyesület tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a — mindenkor hatályos — Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Az 1954. évben alakult Magyar Geofizikusok Egyesülete-t a Fővárosi Bíróság 1989. évben 410. sz. alatt nyilvántartásba vette.

4. Az egyesület emblémáját és nevét a Magyar Szabadalmi Hivatal 1998. április 22-i határozatával 150 890 számon védjegyként lajstromozta. A védjegybejelentés napja és az oltalom kezdete 1997. március 7.

5. Az egyesület megszűnése estén megmaradó vagyonát a közgyűlés döntése alapján a geofizikához kapcsolódó tevékenységet folytató közhasznú szervezetnek kell átadni.

6. A jelen Alapszabályt az 1998. április 3-án, valamint az 1998. szeptember 23-án tartott közgyűlés fogadta el, s ezzel hatályba lépett.

A módosítások, a korszerűsítések a minden évben megtartott közgyűlésen kerülnek jóváhagyásra.

Jelen — módosításokkal — egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a 2003. április 4-én tartott közgyűlés 46 igen szavazattal 21 tartózkodás mellett elfogadta.

 


Alapszabály-függelék

1.§. A Magyar Geofizikusok Egyesülete által adományozható kitüntetések

1. Eötvös Loránd Emlékérem (alapítási éve: 1956)

2. Tiszteleti Tagság (1954)

3. Egyed László Emlékérem (1985)

4. Renner János Emlékérem (1985)

5. Egyesületi Emléklap (1965)

2.§. Az Eötvös Loránd Emlékérem alapszabálya

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete a geofizikai tudományban kifejtett kimagasló, odaadó tevékenységért és munkásságért emlékérmet alapít. Az emlékérem Eötvös Loránd, a nagy magyar geofizikus és feltaláló nevét viseli.

2. Az Eötvös Loránd Emlékérem előlapján Eötvös Loránd domborművű arcképe látható, ezzel a körirattal: „Eötvös Loránd 1848–1919”. Az érem hátlapjának a felirata: „Magyar Geofizikusok Egyesülete X. Y-nak 19..” (évszám).

3. A Magyar Geofizikusok Egyesülete az emlékérmet minden harmadik évben adhatja ki. Egy alkalommal csak egy emlékérem adományozható.

4. Az emlékérem csak a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendes tagjának ítélhető oda. Egy személy csak egyszer kaphatja meg.

5. Az érem odaítélésénél olyan életművek vehetők figyelembe, amelyeknek tudományos eredményei önálló kutatások alapján a geofizikát lényegesen előrevitték.

6. Az emlékérem kiosztása előtt legalább hat hónappal az elnökség egy bizottságot kér fel a kitüntetési javaslat megtételére. A javaslatokat rangsorolva, részletes indoklással az elnökség elé terjeszti, amely az emlékérem odaítéléséről dönt.

7. Az emlékérem átadása a közgyűlésen történik.

8. Az elnökség döntését a teljes indoklással együtt az egyesület lapjában közölni kell.

9. Ha a bizottság megfelelő életművet nem talál, akkor az emlékérem abban az évben nem adható ki.

10. Az Eötvös Loránd Emlékérem tulajdonosa egyúttal az egyesület Tiszteleti Tagjává válik.

3.§. A Tiszteleti Tagság alapszabálya

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete Tiszteleti Tagja lehet egyesületi tagságtól függetlenül az a belföldi, vagy külföldi állampolgár, aki a geofizikában, vagy annak rokon tudományaiban, vagy az egyesület céljainak megvalósításában rendkívüli érdemeket szerzett.

2. A Magyar Geofizikusok Egyesülete elnöksége Tiszteleti Tagot (Tagokat) minden harmadik évben választ. Az átadás előtt legalább hat hónappal az elnökség egy bizottságot kér fel a kitüntetési javaslat (javaslatok) megtételére. Ezeket rangsorolva részletes indoklással az elnökség elé terjeszti, amely a Tiszteleti Tagság odaítéléséről dönt.

3. A Tiszteleti Tagságról szóló okmány átadása a közgyűlésen vagy más ünnepélyes alkalommal történik.

4. Az elnökség döntését a teljes indoklással együtt az egyesület lapjában közölni kell.

5. A Tiszteleti Tagsággal az adott évben kitüntetett személyek számáról az elnökség dönt.

6. A Tiszteleti Tag az MGE rendezvényein részvételi díj fizetése nélkül vehet részt.

4.§. Az Egyed László Emlékérem alapszabálya

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete a geofizika területén kifejtett kiemelkedő szakmai munka elismerésére emlékérmet alapít. Az emlékérem Egyed László, a kiváló magyar geofizikus nevét viseli.

2. Az Egyed László Emlékérem leírása: 85 mm átmérőjű és 6 mm vastag bronzérem. Az érem első oldalán Egyed László domborművű arcképe látható. Az arckép körül: „1914 EGYED LÁSZLÓ 1970” felirat. Az érem hátoldalán: „Magyar Geofizikusok Egyesülete”. Az adományozásáról kiállított okiratot az emlékéremmel együtt kell átadni.

3. A Magyar Geofizikusok Egyesülete az emlékérmet minden második évben adhatja ki. Egy alkalommal legfeljebb két emlékérem adományozható.

4. Az emlékérem csak a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendes tagjának ítélhető oda. Egy személy csak egyszer kaphatja meg.

5. Az emlékérem adományozható

— a geofizika valamely szakterületén nyújtott kiemelkedő teljesítményért,

— a geofizika oktatásában szerzett érdemekért,

— a geofizikai szakmunkák írásáért és szerkesztéséért,

— egész szakmai élettevékenységért.

6. Az emlékérem kiosztása előtt legalább négy hónappal az elnökség egy bizottságot kér fel a kitüntetési javaslat(ok) megtételére. A javaslatokat rangsorolva, részletes indoklással az elnökség elé terjeszti, mely az emlékérem odaítéléséről dönt.

7. Az emlékérem átadása a közgyűlésen történik.

8. Az elnökség döntését a teljes indoklással együtt az egyesület lapjában közölni kell.

9. Ha a bizottság az emlékéremre érdemes személyt nem talál, akkor az emlékérem abban az évben nem adható ki.

 

5.§. A Renner János Emlékérem alapszabálya

 

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete az egyesületben és annak érdekében végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére emlékérmet alapít. Az emlékérem Renner János, a neves magyar geofizikus nevét viseli.

2. A Renner János Emlékérem leírása: 85 mm átmérőjű és 6 mm vastag bronzérem. Az érem első oldalán Renner János domborművű arcképe látható. Az érem hátoldalán: „Magyar Geofizikusok Egyesülete”. Az adományozásról kiállított okiratot az emlékéremmel együtt kell átadni.

3. A Magyar Geofizikusok Egyesülete az emlékérmet évente adományozhatja. Egy alkalommal legfeljebb két emlékérem adható ki.

4. Az emlékérem csak a Magyar Geofizikusok Egyesülete rendes tagjának ítélhető oda. Egy személy csak egyszer kaphatja meg.

5. Az emlékérem adományozható

— az egyesületben és annak érdekében hosszú időn át kifejtett jelentős társadalmi munkáért,

— az egyesületi élet szervezése és fejlesztése terén szerzett érdemekért,

— tudománytörténeti kutatómunkáért.

6. Az emlékérem kiosztása előtt legalább négy hónappal az elnökség egy bizottságot kér fel a kitüntetési javaslat (ok) megtételére. A javaslatokat rangsorolva, részletes indoklással az elnökség elé terjeszti, amely az emlékérem odaítéléséről dönt.

7. Az emlékérem átadása a közgyűlésen történik.

8. Az elnökség döntését a teljes indoklással együtt az egyesület lapjában közölni kell.

9. Ha a bizottság az emlékéremre érdemes személyt nem talál, akkor az emlékérem abban az évben nem adható ki.

6. §. Az egyesületi Emléklap alapszabálya

1. A Magyar Geofizikusok Egyesülete az egyesületben vagy annak érdekében végzett társadalmi vagy szakmai tevékenység elismerésére egyesületi Emléklapot alapít.

2. A Magyar Geofizikusok Egyesülete a kitüntetést évente adományozza. Egy alkalommal legfeljebb öt emléklap adható ki.

3. Az emléklapot az egyesület tagjai mellett, indokolt esetben egyesületen kívüli személy is megkaphatja.

4. Az emléklap odaítéléséről a szakosztályok, bizottságok és területi csoportok javaslatai alapján az elnökség dönt.

5. Az emléklap átadása a közgyűlésen történik.

6. Az elnökség döntését a teljes indoklással együtt az egyesület lapjában közölni kell.