Eseménynaptár

július 2017
H K Sze Cs P Szo V
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

A geofizikai kutatások magyarországi eseményei
az Egyesület megalakulása előtt

 

 1870    A Budai Reáliskolában berendezett „Meteorológiai Észleldéből”, amelyet 1863-ban mágneses műszerekkel is elláttak, megalakul az önálló Meteorológiai és Földdelejességi Intézet

 1881    A Magyarhoni Földtani Társulat kebelében megalakították a Földrengési Állandó Bizottságot, amely 1890-ben Olaszországból két földrengésjelző készüléket szerzett be. Ezek közül egyet a Földtani Intézet mélypincéjében, a másikat Ógyallán helyezték el. A bizottság a XX. század elején megszűnt

 1891    Az első Eötvös-ingás terepi kísérleti mérések a Ság hegyen

   A mágneses obszervatóriumi méréseket az 1871-ben Konkoly-Thege Miklós által létrehozott ógyallai csillagászati obszervatóriumba helyezik át

 1901    Az első kifejezetten földtani célú torziós ingamérések a Balaton jegén

 1902    Ez évtől kezdődően Eötvös mindenütt, ahol torziósinga-mérések történtek, földmágneses méréseket is végeztetett

    A Földművelésügyi Minisztérium a Földrengés Szolgálatot az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet hatáskörébe utalta

 1905    Megalakul a Nemzetközi Szeizmológiai Asszociáció. Első főtitkára Kövesligethy Radó, aki budapesti tanszékén Földrengésvizsgáló Intézetet is szervezett

 1906    A Nemzetközi Földmérés (Internationale Erdmessung) Budapesten tartott XV. általános kongresszusán Eötvös a műszeréről és módszeréről tartott előadásával, valamint az Arad környéki mérések bemutatásával kiváltotta a kongresszus elismerését, és az eredményeit korábban kétkedve fogadók meggyőzését. A kongresszus azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy tegye lehetővé Eötvös kutatásainak támogatását

 1907     A kultuszminisztérium akceptálta a kongresszus ajánlását. Ettől az évtől évi000 arany koronát juttatott a „báró Eötvös-féle csavarási inga kísérletek támogatása” költségvetési cím alatt Eötvös Loránd kutatócsoportjának. Emiatt a Geofizikai Intézet (ELGI) működésének kezdetét 1907-re datálják

 1916    Böckh Hugó kezdeményezésére Egbell környékén fúrásokkal feltárt kőolajmező felett Eötvös-inga-méréseket végeztek. Ennek eredményei jó egyezést mutattak a fúrási adatokból szerkesztett földtani térképpel

 1919    A geofizikai kutatások a kultuszminisztérium irányítása alól a pénzügyminisztérium hatáskörébe kerültek. Átadták az állami pénzből addig beszerzett — külön leltározott — tárgyakat, eszközöket. A kultuszminiszter levelében pusztán azt kérte és remélte, hogy „a geofizikai állomás a jövőben nem csupán csak gyakorlati célokat fog szolgálni, hanem a geofizikai tudományos kutatást továbbra is folytatni fogja, és alkalmat ad a magyar tudósvilágnak is az e téren való kísérletező munkára.”  A kutatócsoport ("állomás") felveszi a "báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet" nevet

1920-tól    Az ELGI rendszeresen végzett földtani célú terepi mágneses méréseket

1921–23    Az Anglo–Persian Oil Co. Ltd. (APOC) mintegy 60 000 km2-re szerzett kőolajkutatásra koncessziót. Bár az APOC finanszírozta az ELGI gravitációs méréseit, a cég a Dunántúlon lemélyített mélyfúrásainak kitűzése előtt nem igényelt Eötvös-inga-méréseket. A pusztán felszíni dőlésméréseken alapuló fúrások meddőnek bizonyultak, és az eredménytelenség hosszú időre diszkreditálta az országban a petróleum-előfordulások lehetőségét

 1925    Január 25-én megalakult a Magyar Meteorológiai Társaság. Az alapszabály szerint „A Társaság célja a meteorológia művelése Működését a geofizika más ágaira is kiterjeszti, amíg művelésükre hazánkban más tudományos társaság nem alakul”. Az alakuló ülésen jelen volt Pekár Dezső geofizikus, Kövesligethy Radó szeizmológus. A társaság első főtitkára az a Réthly Antal lett, akit a Magyar Geofizikusok Egyesülete az 1958. évi tisztújító közgyűlésen közfelkiáltással tiszteleti tagjának választott

 1932    Sopronban a bányamérnök-hallgatók részére kötelező tárgyként bevezetik Bányászati kutató mérések címmel az alkalmazott geofizika oktatását

 1933    Az EUROGASCO a Dunántúl nagy részére olajkutatási koncessziót szerez. A vállalat még ebben az évben Eötvös-inga- és mágneses méréseket végez.

1934 Július 20-án Himod és Kisfalud között az EUROGASCO megkezdi magyarországi szeizmikus kutatásait

1935 Ismét változik a geofizika főhatósága. A Pénzügyminisztérium a Geofizikai Intézetet átadta az újonnan alakult Iparügyi Minisztériumnak, mivel a bányászati kutatások is az új minisztérium hatáskörébe kerültek 

 1935 Az EUROGASCO elvégezteti a Görgeteg-l jelű szénhidrogén-kutató fúrásban az első magyarországi geofizikai lyukszelvényezést a Schlumberger céggel. A szonda az első indikációt 1085 méter mélységből adta

 1936  Az ELGI használatba vette a Pogány Béla szabadalma alapján készült 6 csatornás szeizmikus berendezést. A próbamérésekre Őrszentmiklós, majd Kapuvár környékén került sor

 1937    Az Eötvös-inga-mérések által kimutatott gravitációs maximumra telepített fúrás fedezte fel a Budafapuszta térségében lévő olajmezőt

 1937    Az EUROGASCO az olajmező területét Humble–Truman típusú graviméterrel újramérette és ezek eredményét már a mezőbővítő fúrások telepítéséhez használta fel

 1937    Az ELGI is megkapta első graviméterét (Haalck-féle barometrikus)

 1938    Pogány Béla és Schmidt Rezső által összeállított 4 elektródás fajlagosellenállás-mérő eszköz használatba vételével az ELGI új ásványinyersanyag-kutató módszerrel bővítette kutatási arzenálját

1938–39    Az ELGI a Pogány Béla műegyetemi tanár tervezése alapján készült berendezéssel „Schlumberger-féle” elektromos méréseket (ellenállás, „porozitás”, és hőmérséklet) végzett a Mezőkövesd-1 számú mélyfúrásban

 1941    A MANÁT a Nagyalföld déli területein kapott olajkutatási koncessziót, amelyen az Eötvös-inga- és mágneses méréseket az ELGI-vel végeztette

 1946    A ’46-ban megalakult MASZOVOL az Alföldön megindítja — főképp a MANÁT által kutatott területeken — mélyfúrási tevékenységét. A következő években szükségessé váló geofizikai méréseket az ELGI végezte el

 1947    Sopronban megalakítják a földtudományokat — köztük a geofizikát — felölelő bányakutató-mérnök tagozatot, és ugyancsak Sopronban megkezdte működését a Geodéziai és Geofizikai Munkaközösség 

1947  Budapesten Egyed László egyetemi magántanár geológus hallgatóknak tart geofizikai előadásokat

 1948    Államosítják a MAORT-ot

 1948    Június 26–27-én a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének II. kongresszusán elfogadott határozat a tennivalókat a következőkben fogalmazta meg. „Feladat a magyar műszaki értelmiség szakmai és tudományos egyesületének az addiginál jóval nagyobb kiépítése, ésszerű megszervezése és egységes szervezetben való összefogása a természettudományi egyesületekkel együtt”. E határozat nyomán alakult meg 1948. június 29-én a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a MTESZ

1949–50    Az államosított MAORT felszíni geofizikai részlegét az ELGI-hez helyezik

  A Meteorológiai és Földmágnességi Intézetből a Budakeszi Obszervatóriummal együtt az ELGI-hez csatolják a Földmágneses Mérési Szolgálatot

1950-es évek elején  Egyed László kidolgozza a Föld tágulásának elméletét

 1951    Az ELGI-ben elkészítik az első 24 csatornás szeizmikus műszert

 1951    Budapesten és Sopronban megalakulnak a geofizikai tanszékek. Budapesten Egyed Lászlót, Sopronban Kántás Károlyt bízták meg a tanszék vezetésével

 1951    A Sopronban megalakított tanszék hozzákezdett a tellurikus módszer hazai kifejlesztéséhez

 1952    Megjelent a Geofizikai Közlemények első száma. Felelős szerkesztő Dombai Tibor, az ELGI igazgatója, szerkesztő Budai Tibor. A hazai gyakorlati és általános geofizika első szakfolyóirata

    A magyar kőolajipar teljes vertikuma a MASZOLAJ Rt. kezelésébe került. A részvénytársaság megalakította a Maszolaj Rt. Geofizikai Vállalatot felszíni és mélyfúrás-geofizikai mérések végzése céljából

    Ács Ernő a Kossuth-díj arany fokozatát kapta a 24 csatornás szeizmikus berendezés kivitelezéséért és egyéb jelentős találmányaiért

 1952    Kántás Károly a Kossuth-díj ezüst fokozatát kapta az olajbányászat termelékenységét jelentősen emelő módszerek kidolgozásáért

1952–63    Az ELGI-hez tartozik az Országos Földrengésvizsgáló Intézet

   Munkába állnak az első Sopronban végzett geofizikus-mérnökök

 1953    Május 12-én eredménytelen kísérlet az MFT-n belüli geofizikai szakcsoport megalakítására

 1953    Facsinay László a Kossuth-díj ezüst fokozatát kapta a „Nagylengyeli olajmezők feltárásában végzett eredményes kutatómunkájáért”. Oszlaczky Szilárd a Kossuth-díj bronz fokozatát nyerte el a „Nagylengyeli olajmezők feltárásánál dolgozó Eötvös-inga kutatócsoport munkájának vezetésében és geofizikai irányításában végzett eredményes munkájáért

 1953    A Soproni Műszaki Egyetem geofizikai tanszéke és a Soproni Geodéziai és Geofizikai Munkaközösség 1953. november 27–28-án megrendezte az első magyarországi geofizikai ankétot

 1954    Dombai Tibor geofizikust, az ELGI igazgatóját a Kossuth-díj ezüst fokozatával tüntették ki „a szeizmikus kutató eljárásnak a felszabadulás utáni alkalmazása és a magyarországi műszergyártás terén kifejtett eredményes munkájáért

 1954    Renner János geofizikus, az ELGI korábbi igazgatója a Kossuth-díj ezüst fokozata kitüntetést „az országos gravitációs alaphálózat mérésének kezdeményezésével és folytatásával kapcsolatos munkásságáért” érdemelte ki

1954    Közel egy éves kitartó és küzdelmes munka eredményeként április 27-én megalakult a Magyar Geofizikusok Egyesülete